Első szakasz

ihlet

Akkoriban vetítették televízióban a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmet, ez annyira betalált, hogy úgy éreztük Jusy haverommal, ezt nem hagyhatjuk ki. A legnagyobb döbbenet az volt, hogy egyszerűen létezik egy kijelölt út amit végig lehet járni túravezető nélkül! Ekkor fogalmaztuk meg, hogy addig nem megyünk külhonba nyaralni amíg be nem járjuk az országot a kék ösvényen. Lelkesedésünk hatalmas volt és ragályos, sok haverunk jelezte, hogy velünk tartanak, de a végén mégis ketten maradtunk (legalább könnyebb volt alkalmazkodni).

felkészülés

Hatalmas NULLA tapasztalattal kezdtünk készülődni, amiből barominehéz hátizsákok lettek. Jusy apukája annyit mondott, hogy büdös a turista:)- ekkor még nem értettük. Ilyen dolgokat vittünk magunkkal mit pl. félkilós fejsze, katonai gyalásó, Magyarország című majd másfél kilós könyv, fém 'konyhai' eszközök... Akkoriban még nem voltak túraüzletek: a túracipőm villanyszerelői munkavédelmi cipő volt amiből kitéptem a bélést, hátizsákomat külön kellett készíttetni a nyíregyházi Egri Kiss Tiborral (jelzem: azóta is üzemel a zsák, hiba nélkül), iránytű gyanánt katonai tájoló, sátrat Szlovákiából szereztem be, túrafüzetet (pecsételőfüzet) az általános iskolai technika tanárunk szerezte be nekünk....

rajt

Első nap utazással telt, az éjszakát Hollóházán egy magánkempingben töltöttük. Ekkor még nem sejtettük, hogy kempingi kényelemben csak Boldogkőváralján és Aggteleken lesz szerencsénk. Előbbin Bandibácsi ill. barátnőink csatlakoztak be (ekkor fogalmaztam meg: a rendszeres nemi élet hátránya a hiánya által okozott szenvedés:), utóbbin a barlangrendszert jártuk be nagytúra keretében.

a túlterhelt zsákok Jusy a peronon Hollóháza Hollóháza a magánkempingben még őzgida is volt porcelángyár

Másnap megtudtuk milyen egy alföldi járóizomzattal rendelkező embernek hegyek közé merészkedni: ilyen izmaink kezdtek lenni mint pl. kapaszkodóizom, fékezőizom, ferde felületen függőlegesben tartó támasztóizom, stb.... Másnapra már ezen izmok lázai is előjöttek és harmadnapra tetőztek. A vízhólyagok csak fűszerezték az érzést:)

útban Lászlótanya felé Jusy a kezdő turista Péter is kezdő, mint egy katonaszökevény ösvény innen indul vagy itt ér véget a hivatalos kék-túra Nagymilic felé látkép látkép az a bizonyos kék jelzés még jó ösvényen vagyunk Jusy a csúcson végre a csúcson

Vizet kutakból, házakhoz becsengetve, forrásokból szereztünk.. legjobb hajtóanyag a citromlé és víz egy-egy arányú keveréke volt, de természetesen a kocsmai menü is jólesett. Meglepő volt a zempléni emberek kedvessége, háziborral és étellel is kínáltak minket. Akkoriban nem voltak gyakoriak az éjjel-nappali boltok, így háztól/kocsmárostól is vettünk/kaptunk élelmiszert.

ez a kép (lyuk) a filmből is visszaköszön várlátkép valahol ösvényen valahol ösvényen valahol ösvényen valahol ösvényen valahol ösvényen kilátás egy pottyantós WC-ből bizonyíték, hogy itt jártunk mivel a pecsétet ellopták bizonyíték, hogy itt jártunk mivel a pecsétet ellopták látkép kidőlve mennyit kopott a talp? ez még kophat palás kőzetszerkezet

Próbáltuk belőni, hogy bizonyos helyeket elérjünk, de általában ott vertünk sátrat ahol ránk esteledett. Volt, hogy egy jelzett patak/forrás ki volt apadva, így ivóvíz és tisztálkodás nélkül kényszerültünk éjszakázni - ekkor ugrottak be Jusy apukájának szavai: de legalább jól éreztük magunkat és egymást is:)

érdemes észrevenni a romos ház tövében fekvő berúgott nénit potyautas a vándorbot végén kocsmai pihenő, itt győzködtek minket, hogy legközelebb szamárháton vigyük a hátizsákot már látszik a vár gondoltam szerzek barátnőt az ő bográcskanalukat találtuk meg egy turistaháznál művelt terület Bandibácsi ill. barátnők a háttérben várfokon NagyM végre zsák nélkül egy kis szerelem Jusy és Kenci vár a kilátóból belépek a tájba vagy csak papucs vagyok? UFO-t fogtam távolodva falufele a lány aki kimosta a zokniainkat (ezt az önzetlenséget és alázatot nem lehet elfelejteni) és barátja kacsák a kékqtnál hephephephep pihenő varánusz az aggteleki hüllő-kiállítás alanya

Háromhetesre tervezett túránknak háromnapos eső vetett véget két és fél hét után. Rengeteg tapasztalatot szereztünk és sok olyan dolgot láttunk/éltünk meg, amit szervezett túrákon kihagytak volna.... 17 év után ennyi ugrott be, ha lesz még valami azt megírom........